A Magyarország New York-i főkonzulátusa 2016. december 13-14 között újra kihelyezett konzuli napokat tart Bostonban.
A konzuli napok elsődleges feladata, hogy a távolságok leküzdésével közelebb vigye az egyszerűsített honosítási eljárást az érdeklődőkhöz, valamint, hogy a Magyary Közigazgatási Egyszerűsítési Program nyújtotta lehetőségek által elérhetőbbé tegye a közigazgatási és konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő magyar állampolgárok számára.
Az egyszerűsített honosítás azoknak a magyar származású embereknek jelent első sorban megoldást akik, vagy akik felmenői, valamilyen oknál fogva elveszítették magyar állampolgárságukat (területelcsatolás, esetleg megfosztás, elbocsájtás stb.).
Az egyszerűsített honosítási kérelmek mellett, egyéb állampolgársági és konzuli ügyekben is lehet ügyeket intézni, mint például útlevél igénylés és hosszabbítás, fordítás hitelesítés.
Időpont foglalása KÖTELEZŐ.
Figyelem!
A New York-i Főkonzulátus az új típusú biometrikus azonosítót, így ujjnyomatot is tartalmazó magánútlevél helyszíni ügyintézéshez szükséges „mobil egységet” a soron következő kihelyezett konzuli napok alkalmával üzemeltetni kívánja.
Az ügyintézéshez pontos és előzetes adategyeztetésre van szükség. Fontos, hogy minden megjelenni szándékozó nevét megadják, mert különben az illető nem tud bejutni az épületbe!
Időpontot közvetlenül a külképviseleten kell kérni telefonon vagy e-mailben az alábbi címen:
The Consulate General of Hungary in New York is organizing extramural consular days in Boston, MA from the 13th to 14th of December 2016.
The primary task of the consular days is to bring the simplified naturalization process and the possibilities provided by the “Magyary Simplification Program”, by overcoming distances closer to those US citizens of Hungarian origin whose interests have been raised.
The simplified naturalization process means a solution first of all to those citizens of Hungarian origin who or whose ascendants lost Hungarian citizenship for any reason (territories detached from Hungary, deprivation of citizenship etc.).
Other services beyond the simplified naturalization process that will be performed are passport applications, passport renewals and translation certifications.
You must make an appointment and give all persons’ names who you would like to attend at:
A vendégeink: Tóth Krisztina, írónő, aki magyarul tart felolvasást műveiből, és Tihanyi Anna fotográfus, aki munkáiból tart bemutatót nekünk.
Az irónőről: Tóth Krisztina az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar szerző, munkáját számos irodalmi díjjal ismerték el. 1967-ban született. Szobrászatot, majd irodalmat tanult, egyetemi évei alatt két évet Párizsban töltött. Budapesten él. Francia költészetet fordít, kreatív írást tanít. Tíz verseskötete és hat prózakötete jelent meg, Akvárium című regénye tavaly a neves német Internationaler Literaturpreis shorlistján szerepelt. Műveit több, mint tíz nyelvre fordították, regényei és novellái olvashatóak többek között német, francia, lengyel, finn, svéd cseh és spanyol nyelven is. A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet. Az Anyát megoperálták című könyve kisiskolásoknak mondja el, mi is az a daganatos betegség, az Orrfújós mese főszereplője pedig két fika, akik egy orr jobb és bal oldalában laknak. A lány, aki nem beszélt című meséjét saját lányának örökbefogadás-története ihlette. Világadapter című új verseskötete 2016 júniusában jelent meg.
Tihanyi Anna fotográfus, Lucy-díjas művésznő a rangos American Photographic Artrists alapitvány díjazottja. Az alapítvány olyan feltörekvő fotósokat támogat anyagilag, akik valahogyan újraértelmezik a fényképezést. A művésznőt 2011-ben Celeste díjra jelölték, New Yorkban es Berlinben is dolgozott. Megrendezett fotókat készit, beállitott szituációkat embereket, történeteket talál ki. Mindegyik eddigi fotója saját tapasztalatain vagy érzelmein alapul, tehát
személyes eredetű. A legutóbbi sorozatát magyar írók Berlin élményeivel kötötte össze a saját érzéseit és így fogalmazta meg a képeket, és ezeket mutatja majd be nekünk.
Az előadó: Dr. Divós Ferenc fizikus, Nyugat-magyarországi Egyetem, Simonyi Károly Kar, Sopron, Fakopp Bt. Ágfalva
Az előadás címe: Láttatni a láthatatlant, Városi fák műszeres vizsgálata
Az előadás nyelve: magyar
Az előadásról: A környezetünkben levő fák nemcsak oxigént termelnek, megkötik a port és gyönyörködtetnek, hanem viharok esetén veszélyforrást is jelentenek. A beteg fák gyökerestől kifordulhatnak, törzsük összetörhet ezzel veszélyeztetve a környezetüket. A városi fák műszeres vizsgálatával a fák stabilitását befolyásoló, kívülről láthatatlan betegségeket, üregeket, korhadást, repedéseket tudunk felderíteni. A fatörzs vizsgálatára akusztikus tomográfot fejlesztettünk. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a harkály a fát kopogtatva találja meg a rovarokat. Kopogtatással hangot keltünk. A fán áthaladó hang sebességét mérjük különböző irányokban és egy értékelő programmal a törzs hangsebesség térképét színes ábrán jelenítjük meg. Így válnak láthatóvá a fa betegségei, mert az egészséges fában magas, korhadt fában, vagy üregben alacsony a hangsebesség. A módszerünket egyre több városban alkalmazzák sikerrel a faápolással foglalkozó szakemberek. Jelenleg elektromos ellenállás mérésén alapuló favizsgáló berendezés fejlesztésébe kezdtünk. A gyökérzet vizsgálatára két eljárást használunk: a húzóvizsgálatot és a dinamikus gyökérvizsgálatot. A húzóvizsgálatot során a fa koronájában kötelet kötünk és a szelet szimulálva meghúzzuk a fát, közben mérjük a fa tövének dőlését. A dőlés-erő függvényt felvéve és extrapolálva meghatározható a fa kidöntéséhez szükséges erő. Ennek ismeretében biomechanikai számítást tudunk végezni a fákon. Meg tudjuk határozni, hogy a fa gyökérzete mekkora szélsebességet visel el. A dinamikus módszert ez évi fejlesztésünk eredménye. Ez annyiban tér el a húzó vizsgálattól, hogy a terhelést nem húzással biztosítjuk, hanem a szélre bízzuk, az erő mérése helyett pedig a szélsebességet mérjük. Ezekkel a módszerekkel tudjuk láttatni a fák gyakran láthatatlan betegségeit és hosszú ideig biztonságban megőrizni a környezetünkben levő fákat.
Az előadóról: Dr. Divós Ferenc a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte diplomáját (1983) és doktori fokozatát (1988) fizikából. Végzés után 6 évig a Paksi Atomerőmű reaktorfizikusa volt. 1989-től a Soproni Egyetemre került ahol a fizika, hő és áramlástan oktatásán kívül a roncsolásmentes fa vizsgálatok terén végzett kutató és fejlesztő munkát. Nagy lendületet adott munkájának 1991-ben a Washington Állami Egyetemen (Pullman) eltöltött néhány hét, valamint a Japán Erdészeti és Faipari Kutató Intézetben (Tsukuba) eltöltött 15 hónap. Roncsolásmentes favizsgálatokhoz speciális műszerek fejlesztését végzi és irányítja a Fakopp vállalkozásban 1994 óta.
Az előadás címe: Újdonságok a közeli és távoli Univerzumban – avagy MIT vizsgálnak a csillagászok?
Az előadásról: Az MIT Kavli Institute for Astrophysics and Space Research ugyan nem a legnagyobb csillagászati kutatóintézet Cambridge-ben, mégis élvonalbeli kutatóprogramokat folytatnak munkatársai. Ezek közül az egyik igen jelentős eredményt ért el, mely ha le is maradt az idei fizikia Nobel díjról, de várhatóan hamarosan megkapja majd e legrangosabb tudományos elismerést. Valószínűleg többen hallottak a LIGO programról, mely elsőként mutatta ki a misztikus gravitációs hullámok létezését – de talán kevesebben értik pontosan mit is jelent valójában ez a felfedezés. Egy másik izgalmas program, ami kizárólag diákok közreműködésével (!) futott le a tanszéken, nemrégiben sikeresen utjára indított egy anyagi összetételt elemző röntgen spektrográfot (REXIS) egy kisbolygóhoz. A legnagyobb csoport viszont, amelynek az előadó is részese, egy olyan űrtávcsövön dolgozik (TESS), mely nem a mi Naprendszerünket vagy a gravitációs hullámok által feltáruló távoli Univerzomot, hanem a pár tucat-néhány száz fényévre lévő ’szomszédos’ csillagok bolygórendszereit fogja feltérképezni. Az előadás során részletesen szót ejtünk ezekről a kutatásokról, és mivel 2017-ben teljes napfogyatkozás lesz látható az Egyesült Állmok területéről, így ezen különleges esemény sem maradhat ki a tartalomjegyzékből.
Az előadó Dr. Fűrész Gábor a Szegedi Tudományegyetemen szerezte diplomáját (2002) és doktori fokozatát (2008) asztrofizikából. Kutatómunkáját már 2003-tól a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics intézetben végezte itt Cambridge-ben, ahonnan 2014-ben hívták meg az MIT Kavli Intézetébe. Gábor nagyfelbontású spektroszkópiával és csillagászati műszerek fejlesztésével, építésével foglalkozik, ami az optikai tervező, gépészmérnök, szoftveres fejlesztő, elektromos bütykölő és a csillagászati kutató változó mértékű keveredéséből tevődik össze.
Párizsban születtem és kisisikolásként kerültem szüleimmel az USA-ba. Bár magyar nyelvterületen soha nem éltem, családunkban mindig fontos szerepet játszott a magyar nyelv. 1989-ben szereztem az MIT-n S.B.-t anyagtudományból és énekművészetből, 1993-ban Ph.D.-t felületi feszültség és alakváltozás témával. 1993-tól 1995-ig Alexander von Humboldt ösztöndíjjal kutattam a kölni Deutsche Luft- und Raumfahrt intézetben, később tanítottam a Tufts University gépészeti karán, 8 évig voltam a Draper Laboratory cégnél osztályvezető, és jelenleg csoportvezetőként dolgozom az MIT Lincoln Laboratory federális kutatóközpontban.
1997 óta élek Belmontban japán származású amerikai férjemmel. Két lányunk van, akikkel gyakran járunk Magyarországra és Erdélybe, ahol percek alatt beolvadnak és beszélik a nyelvet. 2006 óta járunk a Bartók Béla Bostoni Magyar Iskola és Óvodába (Boskola), ahol az évek során vezettem bölcsödés csoportot, tanítottam nyelvfejlesztő csoportot gyerekeknek, illetve felnőtteknek, és alkalmi zenei foglalkozásokkal igyekszem órákat és ünnepségeket gazdagítani. 2012 óta felnőttcserkészként munkálkodom a bostoni 2. Bodnár Gábor Cserkész Csapatban. A népszerű amerikai “furulya karaté” módszer magyarosított formáját tanítom kiscserkészeknek, és immár hetedik éve vállalom a New York-i körzet által szervezett Kodály hétvége zenei vezetését. Örvendek, hogy a magyar Egyesület vezetőségének tagja lehetek és szolgálhatom a bostoni magyar közösséget.
I was born in Paris, France and moved to the USA with my parents while in elementary school. Although I’ve never lived in Hungary or anywhere where Hungarian is spoken, preservation of the language has always been important to our family. I got my S.B. in Materials Science and Vocal Music Performance at MIT in 1989 and my Ph.D. in 1993 on the topic of surface tension driven flow and phase transformations. I was an Alexander von Humboldt research fellow from 1993 to 1995, which I spent at the Deutche Luft- und Raumfahrt in Cologne, Germany. Later, I taught in the Mechanical Engineering department at Tufts University, led a division at Draper Laboratory, and currently lead a research group at MIT Lincoln Laboratory, a federally-funded research and development center (FFRDC).
I have lived in Belmont since 1997 with my Japanese-American husband. We have two daughters, both native-level speakers, with whom we travel frequently to Hungary and Transylvania. We have attended the Béla Bartók Hungarian School of Boston (Boskola) since 2006, where I have led the pre-school group, taught a Hungarian language class for children, and co-taught a Hungarian language class for adults over the years. I also teach occasional music classes for all age groups, in order enrich their classwork and our traditional celebrations. I have been an adult scout in the Bodnár Gábor Scout Troop No. 2, Boston, since 2012, primarily leading music-related activities. I teach a Hungarian version of the popular recorder karate method to scouts under the age of 10, and this will be my seventh year as the music director of the New York district-organized Kodály weekend. I am pleased to be a member of the Board of Directors and to be able to serve Boston-area Hungarians in this broader capacity.
Az előadás címe: A Hungarian-American Success Story: An entrepreneur’s journey to Silicon Valley and Beyond
When a seventeen-year old Hungarian boy arrived in New York City harbor, a huge crowd was awaiting. The media, the pundits, the politicians, and many American Hungarians, they all were there. The crowd was cheering when he walked off the ship with only a small bag on his shoulders and with one dollar in his pocket. To his surprise, he was handed a bouquet of flowers, and was immediately made to stand next to the American Flag. Then cameras started to click and flashlights started to blaze. Next day, this was the front page-story of every famous newspaper in New York and finally he understood everything: there was an uprising in Budapest – yesterday was 1956 October 23, and the Hungarian revolution just began.
Les Meszaros (born Csorna, 1939 as Meszaros Laszlo) is a real self-made man. Only a few people might know that it was his company, which first developed the transmission of computer data over telephone lines, a revolutionary breakthrough of the eighties. (Today’s “VoiceBridge’ is known as ‘dial-up’.) Currently, he is devoted to supporting and inspiring high-school students of both US and Hungary and guiding them how to become successful entrepreneurs and how to run businesses responsibly.
If you want to find out how is it that a seventeen-year old Hungarian refugee can land in New York City with only one dollar and just a few words of English, create multiple successful businesses, selling them for millions of dollars, and ultimately find himself serving as Vice President of Business Development for Intel Corporation, please, come to the next Science Club and you can meet him in person. You can ask him about the secret of success and of the obligations that come with success.
His book: Legacy of a Refugee: An American-Hungarian Entrepreneur’s Journey to Silicon Valley and Beyond (2016, Buffalo Heritage Press) recounts his journey.
***
Mikor a tizenhét éves magyar fiú megérkezett New York kikötöjébe, a kikötõ tele volt emberekkel. A kíváncsiskodó tömegben ott volt New York sajtóhada, a közélet és a magyarság képviselõi is. Meglepetésére hatalmas éljenzés fogadta a hajóról kikászálódó fiatal legénykét. Vállán egy batyu néhány ruhadarabbal, zsebében egy dollár és a papirjai. Meg is lepõdött, amikor a virágcsokrot neki nyújtották át, majd azon nyomban egy amerikai zászló alá állították és a fotóriporterek gyürüjében csattogni kezdtek a fényképezôgépek. Ez az esemény volt a másnapi címlap-sztori minden New York-i híres újságban. Akkkor aztán mindent megértett. Ezerkilencszázötvenhat október huszonharmadikát írták tegnap, és Budapesten kitört a forradalom. Mészáros László éppen aznap érkezett meg Amerikába.
Les (szül. Csorna, 1939, Mészáros László) egy olyan egyéniség, aki maga dolgozott meg mindenért amit elért. Alig néhányan tudják, hogy a nyolcvanas években az ô vállalkozása volt az, ahol kifejlesztették a telefonvonalakon keresztüli számitógép-adatátvitelt, amely forradalmasította az ágazatot. Jelenleg annak szenteli az idejét, hogy inspirálja és támogassa mind a magyar mind az amerikai közepiskolás fiatalokat. Arra tanítja ôket, hogy hogyan válhatnak sikeres üzletemberré és hogy mindez milyen felelõsségekkel is jár.
Ha szerene többet megtudni arról, hogy miként jutott el egy tizenhét éves fiú fillérekkel a zsebében és csekély angoltudással oda, hogy több sikeres vállalkozás birtokosaként cégeit milliókért adja el, és végül az Intel Corporation üzleti fejlesztésekért felelôs elnökhelyettese legyen, akkor jöjjön el a Tudósklub következõ összejövetelére, ahol találkozhat majd Les-szel, ezzel a vidám természetû pozitív személyiséggel, és ott a helyszínen személyesen is érdeklôdhet a siker titkárol, no meg a sikerrel járó kötelezettségekrôl is.
Les a magyarul is hozzáférhetõ „Sikerre Születtem (Egy amerikai vállalkozó útja a Szilikon völgyig és tovább)” (2015, Lira) c. könyvében számol be életútjáról.
