Az előadó: Dr. Divós Ferenc fizikus, Nyugat-magyarországi Egyetem, Simonyi Károly Kar, Sopron, Fakopp Bt. Ágfalva
Az előadás címe: Láttatni a láthatatlant, Városi fák műszeres vizsgálata
Az előadás nyelve: magyar
Az előadásról: A környezetünkben levő fák nemcsak oxigént termelnek, megkötik a port és gyönyörködtetnek, hanem viharok esetén veszélyforrást is jelentenek. A beteg fák gyökerestől kifordulhatnak, törzsük összetörhet ezzel veszélyeztetve a környezetüket. A városi fák műszeres vizsgálatával a fák stabilitását befolyásoló, kívülről láthatatlan betegségeket, üregeket, korhadást, repedéseket tudunk felderíteni. A fatörzs vizsgálatára akusztikus tomográfot fejlesztettünk. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a harkály a fát kopogtatva találja meg a rovarokat. Kopogtatással hangot keltünk. A fán áthaladó hang sebességét mérjük különböző irányokban és egy értékelő programmal a törzs hangsebesség térképét színes ábrán jelenítjük meg. Így válnak láthatóvá a fa betegségei, mert az egészséges fában magas, korhadt fában, vagy üregben alacsony a hangsebesség. A módszerünket egyre több városban alkalmazzák sikerrel a faápolással foglalkozó szakemberek. Jelenleg elektromos ellenállás mérésén alapuló favizsgáló berendezés fejlesztésébe kezdtünk. A gyökérzet vizsgálatára két eljárást használunk: a húzóvizsgálatot és a dinamikus gyökérvizsgálatot. A húzóvizsgálatot során a fa koronájában kötelet kötünk és a szelet szimulálva meghúzzuk a fát, közben mérjük a fa tövének dőlését. A dőlés-erő függvényt felvéve és extrapolálva meghatározható a fa kidöntéséhez szükséges erő. Ennek ismeretében biomechanikai számítást tudunk végezni a fákon. Meg tudjuk határozni, hogy a fa gyökérzete mekkora szélsebességet visel el. A dinamikus módszert ez évi fejlesztésünk eredménye. Ez annyiban tér el a húzó vizsgálattól, hogy a terhelést nem húzással biztosítjuk, hanem a szélre bízzuk, az erő mérése helyett pedig a szélsebességet mérjük. Ezekkel a módszerekkel tudjuk láttatni a fák gyakran láthatatlan betegségeit és hosszú ideig biztonságban megőrizni a környezetünkben levő fákat.
Az előadóról: Dr. Divós Ferenc a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte diplomáját (1983) és doktori fokozatát (1988) fizikából. Végzés után 6 évig a Paksi Atomerőmű reaktorfizikusa volt. 1989-től a Soproni Egyetemre került ahol a fizika, hő és áramlástan oktatásán kívül a roncsolásmentes fa vizsgálatok terén végzett kutató és fejlesztő munkát. Nagy lendületet adott munkájának 1991-ben a Washington Állami Egyetemen (Pullman) eltöltött néhány hét, valamint a Japán Erdészeti és Faipari Kutató Intézetben (Tsukuba) eltöltött 15 hónap. Roncsolásmentes favizsgálatokhoz speciális műszerek fejlesztését végzi és irányítja a Fakopp vállalkozásban 1994 óta.
Az előadás címe: Újdonságok a közeli és távoli Univerzumban – avagy MIT vizsgálnak a csillagászok?
Az előadásról: Az MIT Kavli Institute for Astrophysics and Space Research ugyan nem a legnagyobb csillagászati kutatóintézet Cambridge-ben, mégis élvonalbeli kutatóprogramokat folytatnak munkatársai. Ezek közül az egyik igen jelentős eredményt ért el, mely ha le is maradt az idei fizikia Nobel díjról, de várhatóan hamarosan megkapja majd e legrangosabb tudományos elismerést. Valószínűleg többen hallottak a LIGO programról, mely elsőként mutatta ki a misztikus gravitációs hullámok létezését – de talán kevesebben értik pontosan mit is jelent valójában ez a felfedezés. Egy másik izgalmas program, ami kizárólag diákok közreműködésével (!) futott le a tanszéken, nemrégiben sikeresen utjára indított egy anyagi összetételt elemző röntgen spektrográfot (REXIS) egy kisbolygóhoz. A legnagyobb csoport viszont, amelynek az előadó is részese, egy olyan űrtávcsövön dolgozik (TESS), mely nem a mi Naprendszerünket vagy a gravitációs hullámok által feltáruló távoli Univerzomot, hanem a pár tucat-néhány száz fényévre lévő ’szomszédos’ csillagok bolygórendszereit fogja feltérképezni. Az előadás során részletesen szót ejtünk ezekről a kutatásokról, és mivel 2017-ben teljes napfogyatkozás lesz látható az Egyesült Állmok területéről, így ezen különleges esemény sem maradhat ki a tartalomjegyzékből.
Az előadó Dr. Fűrész Gábor a Szegedi Tudományegyetemen szerezte diplomáját (2002) és doktori fokozatát (2008) asztrofizikából. Kutatómunkáját már 2003-tól a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics intézetben végezte itt Cambridge-ben, ahonnan 2014-ben hívták meg az MIT Kavli Intézetébe. Gábor nagyfelbontású spektroszkópiával és csillagászati műszerek fejlesztésével, építésével foglalkozik, ami az optikai tervező, gépészmérnök, szoftveres fejlesztő, elektromos bütykölő és a csillagászati kutató változó mértékű keveredéséből tevődik össze.
Párizsban születtem és kisisikolásként kerültem szüleimmel az USA-ba. Bár magyar nyelvterületen soha nem éltem, családunkban mindig fontos szerepet játszott a magyar nyelv. 1989-ben szereztem az MIT-n S.B.-t anyagtudományból és énekművészetből, 1993-ban Ph.D.-t felületi feszültség és alakváltozás témával. 1993-tól 1995-ig Alexander von Humboldt ösztöndíjjal kutattam a kölni Deutsche Luft- und Raumfahrt intézetben, később tanítottam a Tufts University gépészeti karán, 8 évig voltam a Draper Laboratory cégnél osztályvezető, és jelenleg csoportvezetőként dolgozom az MIT Lincoln Laboratory federális kutatóközpontban.
1997 óta élek Belmontban japán származású amerikai férjemmel. Két lányunk van, akikkel gyakran járunk Magyarországra és Erdélybe, ahol percek alatt beolvadnak és beszélik a nyelvet. 2006 óta járunk a Bartók Béla Bostoni Magyar Iskola és Óvodába (Boskola), ahol az évek során vezettem bölcsödés csoportot, tanítottam nyelvfejlesztő csoportot gyerekeknek, illetve felnőtteknek, és alkalmi zenei foglalkozásokkal igyekszem órákat és ünnepségeket gazdagítani. 2012 óta felnőttcserkészként munkálkodom a bostoni 2. Bodnár Gábor Cserkész Csapatban. A népszerű amerikai “furulya karaté” módszer magyarosított formáját tanítom kiscserkészeknek, és immár hetedik éve vállalom a New York-i körzet által szervezett Kodály hétvége zenei vezetését. Örvendek, hogy a magyar Egyesület vezetőségének tagja lehetek és szolgálhatom a bostoni magyar közösséget.
I was born in Paris, France and moved to the USA with my parents while in elementary school. Although I’ve never lived in Hungary or anywhere where Hungarian is spoken, preservation of the language has always been important to our family. I got my S.B. in Materials Science and Vocal Music Performance at MIT in 1989 and my Ph.D. in 1993 on the topic of surface tension driven flow and phase transformations. I was an Alexander von Humboldt research fellow from 1993 to 1995, which I spent at the Deutche Luft- und Raumfahrt in Cologne, Germany. Later, I taught in the Mechanical Engineering department at Tufts University, led a division at Draper Laboratory, and currently lead a research group at MIT Lincoln Laboratory, a federally-funded research and development center (FFRDC).
I have lived in Belmont since 1997 with my Japanese-American husband. We have two daughters, both native-level speakers, with whom we travel frequently to Hungary and Transylvania. We have attended the Béla Bartók Hungarian School of Boston (Boskola) since 2006, where I have led the pre-school group, taught a Hungarian language class for children, and co-taught a Hungarian language class for adults over the years. I also teach occasional music classes for all age groups, in order enrich their classwork and our traditional celebrations. I have been an adult scout in the Bodnár Gábor Scout Troop No. 2, Boston, since 2012, primarily leading music-related activities. I teach a Hungarian version of the popular recorder karate method to scouts under the age of 10, and this will be my seventh year as the music director of the New York district-organized Kodály weekend. I am pleased to be a member of the Board of Directors and to be able to serve Boston-area Hungarians in this broader capacity.
Az előadás címe: A Hungarian-American Success Story: An entrepreneur’s journey to Silicon Valley and Beyond
When a seventeen-year old Hungarian boy arrived in New York City harbor, a huge crowd was awaiting. The media, the pundits, the politicians, and many American Hungarians, they all were there. The crowd was cheering when he walked off the ship with only a small bag on his shoulders and with one dollar in his pocket. To his surprise, he was handed a bouquet of flowers, and was immediately made to stand next to the American Flag. Then cameras started to click and flashlights started to blaze. Next day, this was the front page-story of every famous newspaper in New York and finally he understood everything: there was an uprising in Budapest – yesterday was 1956 October 23, and the Hungarian revolution just began.
Les Meszaros (born Csorna, 1939 as Meszaros Laszlo) is a real self-made man. Only a few people might know that it was his company, which first developed the transmission of computer data over telephone lines, a revolutionary breakthrough of the eighties. (Today’s “VoiceBridge’ is known as ‘dial-up’.) Currently, he is devoted to supporting and inspiring high-school students of both US and Hungary and guiding them how to become successful entrepreneurs and how to run businesses responsibly.
If you want to find out how is it that a seventeen-year old Hungarian refugee can land in New York City with only one dollar and just a few words of English, create multiple successful businesses, selling them for millions of dollars, and ultimately find himself serving as Vice President of Business Development for Intel Corporation, please, come to the next Science Club and you can meet him in person. You can ask him about the secret of success and of the obligations that come with success.
His book: Legacy of a Refugee: An American-Hungarian Entrepreneur’s Journey to Silicon Valley and Beyond (2016, Buffalo Heritage Press) recounts his journey.
***
Mikor a tizenhét éves magyar fiú megérkezett New York kikötöjébe, a kikötõ tele volt emberekkel. A kíváncsiskodó tömegben ott volt New York sajtóhada, a közélet és a magyarság képviselõi is. Meglepetésére hatalmas éljenzés fogadta a hajóról kikászálódó fiatal legénykét. Vállán egy batyu néhány ruhadarabbal, zsebében egy dollár és a papirjai. Meg is lepõdött, amikor a virágcsokrot neki nyújtották át, majd azon nyomban egy amerikai zászló alá állították és a fotóriporterek gyürüjében csattogni kezdtek a fényképezôgépek. Ez az esemény volt a másnapi címlap-sztori minden New York-i híres újságban. Akkkor aztán mindent megértett. Ezerkilencszázötvenhat október huszonharmadikát írták tegnap, és Budapesten kitört a forradalom. Mészáros László éppen aznap érkezett meg Amerikába.
Les (szül. Csorna, 1939, Mészáros László) egy olyan egyéniség, aki maga dolgozott meg mindenért amit elért. Alig néhányan tudják, hogy a nyolcvanas években az ô vállalkozása volt az, ahol kifejlesztették a telefonvonalakon keresztüli számitógép-adatátvitelt, amely forradalmasította az ágazatot. Jelenleg annak szenteli az idejét, hogy inspirálja és támogassa mind a magyar mind az amerikai közepiskolás fiatalokat. Arra tanítja ôket, hogy hogyan válhatnak sikeres üzletemberré és hogy mindez milyen felelõsségekkel is jár.
Ha szerene többet megtudni arról, hogy miként jutott el egy tizenhét éves fiú fillérekkel a zsebében és csekély angoltudással oda, hogy több sikeres vállalkozás birtokosaként cégeit milliókért adja el, és végül az Intel Corporation üzleti fejlesztésekért felelôs elnökhelyettese legyen, akkor jöjjön el a Tudósklub következõ összejövetelére, ahol találkozhat majd Les-szel, ezzel a vidám természetû pozitív személyiséggel, és ott a helyszínen személyesen is érdeklôdhet a siker titkárol, no meg a sikerrel járó kötelezettségekrôl is.
Les a magyarul is hozzáférhetõ „Sikerre Születtem (Egy amerikai vállalkozó útja a Szilikon völgyig és tovább)” (2015, Lira) c. könyvében számol be életútjáról.
Az előadás címe: “Csak amit a doktor rendelt…” de mennyit is kell bevenni és milyen sűrűn??
A farmakokinetika és farmakodinamika egyfajta értelmezésben a gyógyszerek adagolásának tudománya. Amikor gyógyszerkezelésre szorulunk hogy enyhitsünk aktuális bajainkon tudjuk, hogy a gyógyszer kapcsolatba lép testünkkel, biokémiai útvonalakat módosit, helyreállít valamilyen egyensúlyt, így fejti ki hatását. Ugyanakkor szervezetünk azonnali harcba lép minden idegen anyaggal, akár káros, akár gyógyszerként alkamazott, és aktívan próbálja minél gyorsabban eltávolítani azokat. Akkor gyorsan vegyünk be többet, hogy legyőzzük az ellenhatást? Persze mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy túl sok bármiből megárthat. Tehát hogyan tovább? A drug metabolizmus, farmakokinetika és farmakodinamika egy külön tudományág, mely arra öszpontosul, hogy meghatározza mennyit, milyen sűrűn és milyen formátumban kell szednünk ahhoz, hogy egy gyógyszer optimális hatásában részesüljünk, mellékhatások nélkül.
Előadásomban beszélek majd arról, hogy hogyan módosulnak és ürülnek ki a gyógyszerek (kismolekulák és fehérje alapuak, pl. antitestek) szervezetünkböl, és milyen uj kihívással nézünk szembe amikor a rákgyógyításban újonnan bevezetett csodeszerek (antibody drug conjugates) adagolását próbáljuk meghatározni.
Az előadóról: 1987-ben végeztem a KLTEn vegyészként, majd a DOTEn szereztem PhD-t biokémiából Fésüs László professzor laborjában transzglutaminázok es apoptózison dolgozva. 1993-ban érkeztem az USA-ba ahol először NIH ösztöndíjjal fehérjék posttranszlációs módosításán dolgoztam, majd a Harvard egyetemen fehérje öregedéssel, ubiquitinálással és proteoszómális degradácival foglalkoztam. Ipari karrieremet a BASF-nél kezdtem amely később Abbott ill AbbVie lett. Itt egy Drugmetabolizmus, Farmakokinetika és Bioanalitika intézetet vezetek, ahol gyógyszer kutatást támogatunk, hogy megjósoljuk a minimum hatékony dózist emberekben.
